Hirdetés

Taricot arra szánták, hogy egy újabb arc nélküli katona váljon belőle a háború örökké őrlő gépezetében, de ő szívesebben tölti az idejét költészettel és a betegek ápolásával. Most szeretne a Végzetírók színe elé járulni, hogy bebizonyítsa, a Sors szövete még a mostaninál is gyönyörűbb lehetne, ha eggyel több költő lenne a világon.